Túlhordás
Jelentősége
A terhességek mintegy 5-10%-a tart 294 napnál tovább (befejezett 42. hét), amit túlhordásnak nevezünk. Ezen terhességekben a magzat megszületése során magasabb a magzati asphyxia és sérülés, valamint a halvaszületés, illetve az újszülöttkori halálozás kockázata.
A magzat méhen belüli, vagy röviddel a megszületést követő elvesztésének kockázata a terhesség előre haladtával fokozatosan emelkedik a 38 hetes korban jellemző 1,2-ről (/1000 élveszületés) 2,4-re 40 hetes korban és 5,8-ra 43 hetes korban.
A fentiekből következik, hogy ezen terhességek ellátása során nagy szerep jut a szülésindukciónak a perinatális mortalitás csökkentésében. Megjegyzendő azonban, hogy szülésindukciót követően 20%-ban kényszerülünk sürgős császármetszést végezni, melynek oka lehet a sikertelen indukció, az elhúzódó tágulási, illetve kitolási szak, vagy magzati veszélyállapot. A császármetszési arányt nagyban befolyásolja a szülőnő paritása is: 10% multiparák és 30% nulliparák esetében.
